Megjelent a proHáló érték közösségfejlesztési különszáma

 Részlet a bevezetőből

„Ha ma Magyarországon közösségekről beszélünk, akkor legtöbb esetben a  civil szerveztek kerülnek a felszínre, holott számtalan informális, nem bejegyzett közösség működik, amelyek számát nem lehet megbecsülni. (gondoljunk csak a szomszédsági, lakótelepi kapcsolatokra, a kalákában végzett munkára, az elnéptelenedett falvakban egymást segítő hálózatokra.)

A civil társadalom Magyarországon sok tekintetben nem képes betölteni alapvető funkcióit, ennek fő oka a társadalom önszerveződő képességének gyengesége, az aktív „közpolgárok” és az erős helyi közösségek hiánya. A fenti problémákra, a társadalmi önszerveződés hiányára, a helyi közösségek gyengeségére próbál válaszokat adni a közösségfejlesztés.

 Egy tény: a mai nehéz gazdasági helyzetben mind a bejegyzett civil szervezetek és mind az informális közösségek hiánypótló munkát látnak el, hiszen számtalan olyan tevékenységet végeznek, amelyet az állam nem tud felvállalni. Ezen közösségek jelentős társadalmi tőkével rendelkeznek és nagy lehet a szerepük a válság „kezelésében” is, pl. a nehéz helyzetbe jutott emberek mentális és gyakorlati segítésében, a mindennapi helyzetek megélésében. Erről és még számtalan más –  a helyi társadalom építésében bevált  új kezdeményezésekről, a határon is átnyúló; nemzetközi kapcsolatokról, rendezvényekről, fejlesztési programokról – tanácskoztak október 9–10-én Gyulán a Hőforrás Hotel-ben az ország különböző részéből, Békés megyéből és a határon túlról érkező civil szervezetek képviselői a proHáló országos civil hálózat  és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által szervezett konferencián.

Az elhangzottak és a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy civil társadalom nem „épül csak úgy”, szükség van bátorításra, információkra, oktatásra, képzésre, a közösségek anyagi segítésére. Egy-egy helyi fejlesztési folyamat, az állampolgárok aktivizálása minden településen más, hiszen nem egyformák a települések, más múlttal, adottsággal rendelkeznek. Elsajátíthatók viszont olyan, a helyi társadalom fejlesztését elősegítő módszerek, amelyek egyes településeken beváltak és mintaként szolgálhatnak más települések, közösségek számára. Természetesen nem gondolom, hogy a közösségek egyedüli megváltóként fogják megoldani a helyi társadalom ügyeit, csak fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy vannak, léteznek, cselekednek és hogy tevékenységük jelentős erőforrás lehet egy település számára. „

A fenti sorok szellemében ajánljuk  figyelmükbe a proHáló Érték közösségfejlesztési  különszámát, amely a konferencián elhangzott alábbi előadások anyagát tartalmazza:

           – Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés iránti általános szükséglet – európai  perspektíva

-          Pakot Mónika, a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért (Székelyudvarhely)   Partnerségben az önfenntartó vidéki unitárius közösségekért

–        Lakatosné Sira Magdolna: Határon átnyúló településfejlesztés  – Túristvándi fejlesztési törekvéseinek bemutatása

–        Bárdos Ferenc: A proHáló hálózat nemzetközi tevékenysége

      –      Cseri Zita: Nemzetközi kapcsolatok, közösségi kezdeményezések – Nagyölved

–            Ungvári Mihály: Interregionális együttműködés

                                           Kulturális értékteremtő nemzetközi művésztelepek

–       Pál Miklósné: Határmenti kapcsolatok a népi kézművességben