spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Kezdőlap arrow Napraforgó arrow 2008. október arrow "Közeledjünk egymáshoz!"
"Közeledjünk egymáshoz!"
2008. oktĂłber 16.

- Békési fiatalok kapcsolatainak erősítése -

 

A Közösségfejlesztők Egyesülete - a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületével és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Kulturális Irodájával együttműködve - 2008 májusában továbbképzést szervezett a személyes szolgáltatást nyújtó szakemberek és a közösségfejlesztés szakma iránt érdeklődők számára.

Az alábbiakban egy sorozatot indítunk a hallgatók által készített dolgozatokból. Jelen esetben Bula Erika tanulmányát közöljük.

 

A Békés városi civil szervezetek szívükön viselik a fiatalok sorsát, bevonását programjaikba, tevékenységeikbe. Számos esetben problémaként merül fel az érintett csoportban, hogy a szervezetek a fiatal korosztályért tevékenykednek, de nem velük. Mindennek azonban mi értelme, ha hiányzik a fiatalok közti kapcsolat, a közös érdekekért való egységes megmozdulás? Saját tapasztalataim vannak e téren a Békési Mentálhigiénés Szolgálat munkatársaként, így könnyebb volt átlátni a témát, a probléma nagyságát, és a megoldási lehetőségeket.

 

Békés történelmi háttérrel rendelkezik, mely egészen Szent István koráig nyúlik vissza. Először királyi vár volt, majd később mezővárosként funkcionált. Míg a század elején polgárosodott településként tekintettek rá, mára a megbetegedések, a munkanélküliség, az elvándorlás miatt nem csupán a népesség száma csökkent, hanem az életszínvonal is. Mindemellett település szintű „gondnak” számít a roma lakosság, a csellengő fiatalok, a szenvedélybeteg személyek, az ellátatlan idősek és a szociálisan hátrányban szenvedő nagycsaládosok. A városról azonban elmondható, hogy a problémákat szeretnék enyhíteni, amiért a civil szervezetek sokat tesznek munkájukkal. A településen az alapítványok, egyesületek, karitatív szervezetek, egyházak több mint 60%- a támogatja a fiatalokat. Céljuk, hogy csökkentsék az elvándorlást az által, hogy munkahelyeket biztosítanak, esélyegyenlőséget teremtenek számukra, illetve ártalomcsökkentő tevékenységekkel próbálják enyhíteni a szociális problémákat. Mint említettem, a szervezetek a fiataloknak egy-egy csoportját támogatják, de a legtöbb esetben az érintetteknek nincs beleszólása a tevékenységekbe, és az igényeiket sem veszik figyelembe. A szervezetek nagy része jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal, mely megkönnyít a munkájukat. A valódi probléma azonban gyakorta nem jut el a városvezetőséghez.

A városban több rétegből tevődik össze az ifjúság, egy- egy kis közösséget alkotva és csupán a saját környezetükkel törődve. A civil szervezetek közül a Mentálhigiénés Egyesület, Békési Mentálhigiénés Szolgálat (szociális alapszolgáltatás keretein belül szenvedélybetegek közösségi ellátásával foglakozó szervezet) munkatársaként az ártalomcsökkentő tevékenységek során több ifjúsági csoporttal kerültünk kapcsolatba. Ezek az alábbiak: roma ifjúsági csoport, szakellátásban lévő fiatalok, csellengő lakótelepi gyerekek és a Békési Kistérség településein élő serdülők. A foglalkozások ideje alatt azt tapasztaltuk, hogy ezen fiatalok telve vannak ki nem mondott ötletekkel, igényekkel, melyek a közösségi életre, a szermentes szabadidőre orientálódnak. Azonban minden csoportnak megvan a maga problémája, mely kilátástalansághoz, tehetetlenséghez jutatta őket.

Arra a megállapításra jutottunk, hogy szükséges a csoportok összefogása, a közös problémamegoldás, mely elvezethet a későbbi együttműködés eredményességéhez.

 

 Ifjúsági csoportok problémái:

 

A roma focista csapat tagjai a származásuk miatt szenvedtek hátrányt. Mivel a „tradíciójuk” szerint a tanultság nem a fő érték, sokan kimaradtak a szakmák elsajátításából, iskolák elvégzéséből. Mivel úgy érzik, hogy a békési társadalom kizárja őket a közösségi életből, ezért nem tesznek lépéseket a szegregáltság megszűntetésére. A sport szeretete, ami összetartja e társaságot, mely pozitív célokat ad a tagoknak. A velük való foglakozáson kiderült, hogy a mindennapjaikból hiányzik az elfogadottság érzése, a biztos jövőkép megléte.

A szakellátásban élők problémája, hogy a szabadidő eltöltésében korlátozottabbak, mint a családban nevelkedők. Azon fiatal felnőttek, akik szabadabban tölthetik el idejüket, fogékonyabbak a deviáns csoportokhoz való kötődésre, illetve megfelelő szabadidő eltöltés lehetőségek hiányába a csellengésre.

Ugyanez a probléma említhető a szegényebb családok gyermekeinél, illetve a lakótelepeken élőkre is. A családok nehéz anyagi helyzete miatt jelentkező kilátástalanság, valamint az ebből adódó mindennapi megélhetési problémák a családok széteséséhez és a válások magas számához vezetnek. A hátrányos helyzet, a felgyorsult életmód, a következetlen engedékenység, a rideg korlátozó életstílus következményeképpen a kábítószer probléma már fiatal, 13-14 éves korban jelentkezik. Kipróbálják elsősorban a legális (nikotin, alkohol) drogokat, másodsorban az illegális, azok közül is a könnyű drogokat (fű, amfetamin).

A nehézségeiket maguk a fiatalok fejtették ki a foglakozások alatt. Mivel csupán a problémákkal voltak tisztában, a megoldással nem, készítettünk számukra kérdőívet, mely felméri az igényeiket, motivációjukat, erőforrásaikat. A kérdőíveket kitöltettük a roma fiatalok körében, a lakásotthonokban, egy békési középiskolában, szolgálatunk látókörében lévő fiatalokkal és a kamuti ifjúság néhány tagjával.

 

Az eredmények alapján a következő konzekvenciákat vontuk le:

  • Megfelelő helyiség hiánya a szermentes szabadidő eltöltésére
  • Széleskörű kortárskapcsolatok hiánya
  • Extrém szabadidős sportpálya hiánya
  • A fiatalok közel 70%- a részt venne valamilyen tréningen, kortársképzésen
  • Igény van több ifjúsági rendezvényre
  • Több szermentes foglalkozásra van igény

Az igényfelmérés eredményeiről informáltuk a csoportokat. Kértük, hogy javasoljanak megoldást, cselekvési tervet. Tájékoztattuk őket, hogy a felmérés több ifjúsági csoportban történt. A csoportok tagjai először passzívak voltak, hisz féltek az elutasítástól, nem bíztak magukban, nem hittek abban, hogy bárhol is nyitott fülekre találnának az esetleges terveikkel.

„A közösségfejlesztés a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is.” (Budapest Nyilatkozat)

Tehát elsődleges feladat volt aktivizálni a fiatalokat, hogy tegyenek lépéseket a céljaikért, illetve a békési és a kamuti fiatalokért, gyermekekért.

Biztosítottuk őket, hogy segítünk nekik az elképzeléseik megvalósításában, amennyiben az, az ifjúság érdekeit támogatja. A beszélgetések alatt megerősödött az érintettekben is és bennünk is, hogy a csoportok képviselői együtt kell, hogy megalapozzák a település szintű ifjúsági kezdeményezéseket.

Néhány hónapja az Esza Kht. kiírt egy pályázatot, mely az ifjúsági kezdeményezéseket támogatja. Jeleztük e lehetőséget, mely eleinte nem érintette meg őket. Nem tudták, hogy mit kellene megvalósítani, mi lehetne az a program, mely mindenkit érint, és ami hosszabb távon fenntartható lenne.

A csoportok egy- egy tagjával többször megvitattuk az ötleteket, melyeket közvetítettek mind társaik felé, mind pedig irányunkba. A fiatalokban szemmel láthatólag megfogalmazódott a vágy, az akarat, hogy végre van lehetőségük kinyilvánítani véleményüket, mely lehetőséget nyújt a változtatásra.

A lakásotthonban élőkben felébredt a segítői attitűd, mely a sorstársak felé irányult. A fiatal felnőttek szeretnék elkerülni, hogy fiatalabb társaik végigjárják ugyanazokat az életutakat, melyek őket gyakran rossz irányba terelték. Ötletként felvetődött a kortársképzés lehetősége, mely a csoportok egy- egy tagjára vetülne ki, akik a megszerzett tudást továbbítva hoznák el a változtatás lehetőségét.

A képzés ötlete eleinte csak a lakásotthonban élőket, a csellengő lakótelepi fiatalokat és a klienskörünkbe tartozókat érintette meg. A kamuti ifjak a segítőfoglalkozás helyett a szabadidős tevékenységeket tervezgették és javasolták pályázatra. A roma fiatalok egyelőre nem reagáltak, hisz közülük csak néhányuknak volt fontos a többi csoporttal való kapcsolattartás és a közösség kialakítása. 

A pályázati határidő közeledtével szükséges volt eldönteni, hogy melyik tervet, elképzelést nyújtsuk be. A beszélgetések alatt áttekintettük, hogy melyik program képes hosszú távon több eredményt elérni közösségi, települési, illetve kistérségi szinten. Végül arra a megállapodásra jutottak, hogy a kortárs képzés elengedhetetlen az első lépések megtételéhez. A pályázat beadásához szolgálatunknak már volt egy alapképzési tematikája de ahhoz, hogy a fiatalok igényinek megfelelő változások következzenek be, bővítenünk kellett a tudásátadás mennyiségét és minőségét.

Az igényfelmérő kérdőívnek megfelelően tartalmaz kommunikációs, önismereti tréninget, droginformációs előadást, diákjogi ismereteket, illetve közösségépítő játékokat, módszereket. A két utóbbi modul épp a program után érdeklő fiatalok miatt került be a képzési tervbe.

Azonban ahhoz, hogy valóbban széles körben sikerüljön elérni a település fiatalajait, több hónapra előre meg kellett tervezni a cselekvési teendőket. A bírálás függvényétől függ, hogy mikor kezdődik a képzés, de a tréning terve nem csupán a békési és kamuti fiatalok érdeklődését keltette fel, de Szeghalomból is több középiskolás jelezte részvételi szándékát. Úgy vélem már maga az érdeklődés, a részvételi szándék az új lehetőségek utáni vágyódást tükrözi. Mindez erős akarattal és a közös érdekek tekintetbe vételével olyan lavinát indíthat el, mely által beteljesíthetőek az első beszélgetések alkalmával felmerült tervek, igények.

A pályázat megírásakor hosszabb távra terveztük meg a programot. A megírásakor a fiataloknak feladatuk volt a képzés utáni későbbi tevékenységeket, konkrét célokat meghatározni. Az alábbi feladatokat tűzték ki célként maguknak, illetve azon fiataloknak, akik elvégzik a kortársképzést:

  1. A képzés utolsó blokkjaiban cselekvési tervet dolgoznak ki, közös rendezvények, programok megrendezését szervezik meg
  2. Saját közösségén belül átadja a tudását, illetve igyekszik bevonni őket a tervezett tevékenységekben
  3. Programok szervezése a Békési Mentálhigiénés Szolgálat támogatásával- filmklub, gyermekprogramok, tréningek- kortársképzések
  4. Városi KEF tevékenység „felélesztése”
  5. Megkereső tevékenység keretein belül felkeresik azon ifjúsági csoportokat, akik deviáns magatartásukkal megbontják a közösség rendjét, szermentes programba próbálják integrálni
  6. Kapcsolatfelvétel más városi, illetve szomszédos településen lévő civil szervezetekkel
  7. Részt vesznek további pályázatok kidolgozásában, igények felmérésében
  8. Tanulást elősegítő foglalkozások megteremtése

 

A pályázatot beadtuk, melynek elbírálása még folyamatban van. A bírálattól függetlenül folytatni kell az elindított folyamatot. Ha nyer a pályázat, aktivizálni kell azon fiatalokat, akik alkalmasak a vezető, irányító szerepre, és akik rendelkeznek a szükséges segítői attitűdökkel. Ha megkapják a megfelelő lendületet, biztatást és felfedezik magukban a belső motiváltságot, minimális segítséggel képessé válnak a képzésen részt vett társakkal a közös munkára. Mint említettem, ezek a fiatalok tele vannak reménytelenséggel, csalódottsággal, céltalansággal, melyhez erősen kötődik a bizalom hiánya. Most reményt kaptak, melyet nem szabad elveszteni, még akkor sem, ha nem nyer ez a pályázat. Tovább kell folytatnunk velük a munkát, hisz e programtól várják a megoldást, amiben ők is szerephez jutnak, ahol már nem csak a saját közösségükben vállalhatnak aktív részvételt, hanem felelőséggel tartoznak a más csoporthoz tartozókért is. A fiatalok egyre inkább látják a közös tevékenység hatalmát, melyet a beszélgetéseik során úgy fejeztek ki, hogy „lesz, mikor már nem egymás ellen fogunk versengeni a tereken, hanem egymásért és magunkért”.

Azt, hogy miként juttatják el terveiket a városban élőkhöz, már tudják a megoldást. A Békési újságban, illetve a Békés Megyei Hírlap hasábjaiban ingyenesen lehet hirdetni, mely által igen széles körben adnák közre az érdeklődők számára az aktuális tevékenységet, programokat.

 

Azonban jelen van még a passzív roma csoport, akik szeretnék a változásokat, azonban ez idáig nem tettek konkrét lépéseket az ügy érdekében. Meg kell keresni az erősségeiket, melyek erőt és motiváltságot adnak számukra. Azt gondolom, hogy amint megtapasztalják a többiek nyitottságát mind az ügyük, mind pedig irántuk, képesek lesznek az elfogadtatásra és az elfogadásra.

Ismét megjelent egy pályázat, mely az ifjúsághoz és az ártalomcsökkentő tevékenységekhez kapcsolódik. A kiírás szerint azon elemeket tudnánk megpályázni, mely egyelőre még csak a tervekben létezik, hisz nincs fedezet rá. Ez pedig a sportpálya, az éjszakai szermentes szabadidős helyiség kialakítása, illetve az iskolán kívüli ártalomcsökkentő tevékenységek támogatása. Azt gondolom, a lelkes fiatalok ötleteivel és az együttes munkával- önkéntes ifjúság, más civil szervezet és az önkormányzat- segítségével megvalósulhatnak az álmok.

 

Felhasznált irodalom:

Széman Zsuzsa- Harsányi László: Szociális kvartett MTA SZKI, Nonprofit Kutatócsoport, Bp., (2000) p.107- 115. www.adata.hu/.../PAROLAAR.NSF/- Budapest Nyilatkozat

 
Következő >
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.


spacer.png, 0 kB