spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Kezdőlap arrow E-Napraforgó 2013. június arrow FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK...
FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK...
2013. jĂşnius 10.

Megjelent a Pályázatfigyelő eHetilap

A pályázati forrás a fejlesztés és a talpon maradás egyik eszköze, ami mindenkinek rendelkezésére áll. A lap abban segíti az olvasóit, hogy ne a véletlenen múljon értesülnek-e az aktuális kiírásokról. Az elmúlt héten kiírt pályázatok teljes szövegét tartalmazza több más a sikeres pályázáshoz hasznos dolog mellett. A tartalomjegyzékből a pályázatok címére kattintva láthatja azok teljes szövegét. Hétfőnként digitálisan, pdf formátumban jelenik meg. A korábban megjelent még aktuális pályázatok listája alapján egy kattintással a pályázat szövegére ugorhat a Pályázatfigyelő weboldalán.

Hetente átlagosan 20-25 pályázat jelenik meg.  A pályázati kiírások mellett olyan cikkeket is megjelentetünk, amelyek segítenek eligazodni a pályázatok világában. Közöljük a pályázatokkal kapcsolatos eseményeket, híreket is.

A két évtizedes múlttal rendelkező Pályázatfigyelő nyomtatott havilap, a felgyorsult pályáztatás miatt, már nem tarthatott lépést az olvasók igényeivel, ezért 2013 januárjától elektronikus hetilap váltotta fel, ez a Pályázatfigyelő eHetilap, melyet minden hétfőn eljuttatunk az Ön e-mail címére PDF-formátumban.


E-Parola

Új korszak kezdődik a közösségfejlesztés szakmai folyóirata, a Parola életében, hiszen a lap 2013-tól elektronikus formában jelenik meg.

A folyóirat a közösségi fejlesztőmunkáról szól - annak kulturális, szociális, környezetvédelmi, szövetkezetfejlesztési vonatkozásairól.

Arról, hogy egy település, falu, városrész milyen módon tudja felszínre hozni, mozgósítani belső erőforrásait, hogy egy civil szervezet hogyan fogalmazza meg és érvényesítse érdekeit, hogy a helyi társadalom hogyan szervezze meg önmagát. A lap elemez, bemutat sikeres - és kudarcot vallott - kísérleteket, amelyekben a települési önkormányzatok együttműködést keresnek helyi önszervező közösségekkel.

Tudósít konferenciákról, szakmai találkozókról, tréningekről - képzésekről, amelyek a nonprofit szektor fejlesztését szolgálják, bemutatja a projektek, pályázatok elkészítésének módját, a különféle aktuális külső források: alapítványok és más pénzalapok elérhetőségét.

Megismertet a társadalom három szektorának - az állami (önkormányzati), a piaci és a civil szektor - együttműködésének: a partnerség elvének lényegével. Népszerűsít tanfolyamokat, könyveket, kiadványokat amelyek a közösségi munkáról szólnak. Ír társadalmi, cselekvési technikákról - ezek elméleti és gyakorlati hátteréről. A Parola a közösségfejlesztés hazai és külföldi tapasztalatait, szakmai eseményeit tárja nagy terjedelemben az olvasó elé. A laikus számára is érthetően, s a szakember számára is kamatoztathatóan.

Főszerkesztő: Péterfi Ferenc

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/%C3%89vek%20szerinti?OpenView



Honnan szerezzenek pénzt a     civilek?

A civil szervezeteknek nem érdemes csak az államtól várni a támogatást, és csak az egy százalékok megszerzésére építeniük a stratégiájukat – hangzott el egy szakmai konferencián. Sőt, miután egyre kevesebb lesz a működési típusú támogatás, projektszerű gondolkodásra van szükség – mondta Semperger Dorogi Kinga, a ProjectMine Kft ügyvezető igazgatója, aki szerint a civil szervezeteknek az államinál lényegesen szélesebb forráslehetőségeik vannak.

Az Európai Unió által társfinanszírozott programok és a hazai civil működési pályázatok (NEA) mellett számos egyéb alternatív lehetőség is van, mondják a szakértők. Ilyen például a Norvég Alap mely együttműködések támogatásával segíti a civil szervezetek közösségépítő, hálózatfejlesztő és kapacitásnövelő hatásait, de szintén említést érdemelnek a különböző nagykövetségek, nagyvállalatok által elérhető forráslehetőségek, melyeket egy-egy adott cél érdekében írnak ki. Vannak olyan uniós támogatási programok – és az új 2014-2020-as EU-s költségvetésben még több ilyen lesz –, ahol több tagországból közösen kell projekteket megvalósítani.

Hiába május a legfontosabb hónap, egész évben hatékony kommunikációt kell folytatniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek működésében a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlása is meghatározó – mondja Miha Tamás, a Human Dialog Kft. ügyvezető igazgatója. Az adományozás nem egyenlő az 1 százalék felajánlásával, mert utóbbi igazából állami támogatás, amit az adózók osztanak szét a jogosult szervezetek között. A magánszemélyeknek szóló adománygyűjtő kampányoknál három objektív mérőszámot érdemes szem előtt tartani (átlagadomány, válaszadási arány, megtérülési mutató), de érdemes figyelni az adományozás rendszerességét is.

A nálunk fejlettebb országokban az átlagos adomány elérheti a magyarországi nagyjából 2000 forintos értéknek akár háromszorosát is (15-20 euró lehet), viszont az adományozási arány egyértelműen alacsonyabb. A magasabb átlagadománynak köszönhetően azonban külföldön a megtérülési mutató mégis kedvezőbb, és ott nagyobb a tudatosan, ezáltal rendszeresen adományozók aránya is.

Az 1 százalékos lehetőséget Magyarországon vezettek be először, de azóta még további öt európai országban működik hasonló intézmény. Van, ahol 0,5 százalék (Olaszország), és a szervezet tevékenységétől függően (pl. rákkutatás) csak korlátozott a felajánlhatóság, ráadásul az állam a felosztható teljes összeget is befagyaszthatja egy szinten, ha éppen túl soknak ítéli az adott évi adóbevételekből így eltérített összeget. Másutt a cégek előtt is nyitott a felajánlási lehetőség (Szlovákia), illetve akad, ahol a mérték 2 százalékos (Románia). A felajánlással élők aránya nálunk és az olaszoknál a legnagyobb, mintegy 60 százalékos.

A válság hatására főleg a céges adományozás szorult vissza, a magánszemélyek adományozási hajlandósága inkább stagnál, 1 százalékot pedig évről-évre egyre többen ajánlanak fel, az összeg viszont az szja kulcsok csökkenése miatt drasztikusan visszaesett.

Általában a súlyos vagy gyógyíthatatlan beteg gyerekekkel és felnőttekkel, a gyerekek szociális ellátásával foglalkozó, valamint állatmenhelyeket működtető szervezetek gyűjtik a legtöbb 1 százalékot, de jut a fogyatékkal élők és a természetvédelem számára is. A sort a nemzetközi humanitárius célok zárják. A tavalyi tapasztalat az, hogy az 1 százalékos torta jelentős zsugorodása ellenére egyes helyi állatvédők és iskolai alapítványok is szép növekedést tudtak elérni.

A tavalyi magyar 1 százalékos felajánlásoknál a top 50-es élmezőny gyakorlatilag nem változott, két szervezet kivételével ugyanazok szerepeltek a toplistán, akik 2011-ben is. Helycserék viszont történtek: a korábbi első Gyermekrák Alapítványtól a Daganatos.hu Alapítvány tartósan átvette a vezető helyet. A többség kevesebb bevételt volt kénytelen elkönyvelni, mindössze nyolcan tudtak több felajánláshoz jutni, mint egy évvel korábban. Közülük is kiemelkedik a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítvány. A mezőny ezt követő részében ugyanakkor voltak drámaibb visszaesések. Miha Tamás idén nem vár nagy változást sem a felajánlások mértékét, sem pedig a személyi jövedelemadó összértékét tekintve.

forrás: index.hu

 


Civil kudarc a neten?

Egy most elkészült gyorselemzés gyászos képet fest a hazai non-profit szféra webes jelenlétéről, de óriási a digitális szakadék a civilek között. A legtöbb adófelajánlást kapó szervezetek félmilliós rajongótáborral rendelkeznek a közösségi médián, mások évtizedes lemaradásban vannak.

Forrás: http://www.marketingszoveg.com/trendelemzes/civil-kudarc-a-neten


Félmilliós online közösség

A civilek internetes jelenlétét vizsgáló felmérés közel száz non-profit szervezet webes jelenlétét tekintette át, külön hangsúlyt fektetve az adófelajánlások nyerteseire.

Egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb támogatást nyerő szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek internetes jelenlétükre és különösen a Facebookon való kommunikációra. Köztük teljesen általános a tízezer főt meghaladó rajongótábor, de vannak százezer főt meghaladó Facebook oldalak is. A tíz legtöbb adófelajánlást kapó szervezet online-közössége 505 ezer főt számlál. Az első helyezett a 197 ezer tagot számláló Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány.

Böjte Csabáék a legaktívabbak

Szinte mindegyik szervezetnél megfigyelhető, hogy míg a közösségi médián naponta, vagy akár óránként adnak közzé új tartalmat, addig a honlapjuk frissítése heti egy-két alkalomra korlátozódik. A Facebookon a legaktívabb az elmúlt időszakban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány volt, amely szinte óráról-órára közöl bejegyzéseket, írja a marketingszoveg.com felmérése.

A weboldalak általában megfelelő színvonalúak, de, még ezek a szervezetek is alig használják ki az internet lehetőségeit. Az e-mail marketing 10% alatt marad, a videók használatával is csak a szervezetek fele él, az internetes hirdetéseket viszont egyre szélesebb körben használják, derül ki a marketingszoveg.com felméréséből.

Digitális szakadék a civilek között

A civilek között azonban óriásiak a különbségek. A legtöbb felajánlást szerző civilek weboldala általában igényes, egyedi megjelenéssel rendelkezik, azonban a megvizsgált többi non-profit szervezet webes jelenléte nagyon gyenge és csak egy-egy szervezet emelkedik ki az átlagból.

A weboldalak minőségét osztályozva a civilek weboldalai gyenge minősítést kaptak, igen gyakori az egy évtizeddel ezelőtti megoldásokat és megjelenéseket alkalmazó oldalak. Nem ritkák a valamilyen tartalomkezelő rendszerre épülő, félkész weboldalak sem.

Mozgássérültek hátul, karitatívak elöl

A szektoron belül különösen az érdekvédelmi, kulturális és oktatási célból létrejött szervezetek weboldalai az igénytelenek. A sor végén a mozgássérülteket támogató civilek honlapjai vannak. Ellenpontként a karitatív, gyermek-egészségüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó oldalak említhetőek meg.

Természetesen vannak üdítő kivételek minden területen. Az érdekvédők közül például kiemelkedik a Társaság a Szabadságjogokért, míg a zöld szervezetek közül a Tudatos Vásárlók a példája annak, hogy lehetnek sikeresek a civilek a weben.

Honlap helyett a Facebook

A tartalomfrissítés gyakoriságát tekintve, megszokott jelenség, hogy a szervezetek weboldalukat elhanyagolva inkább a Facebookon kommunikálnak szimpatizánsaikkal. Ennek oka, vélhetően az, hogy a weboldal szerkesztése több hozzáértést igényel, mint a közösségi média használata.

Az átlagos civil szervezet online-közössége a Facebookon, azonban nem jelentős, jellemzően néhány száz fős rajogótáborral rendelkeznek, amelyből szigetként emelkednek ki az állatvédő, és gyermek-egészségüggyel foglalkozó, illetve a karitatív szervezetek oldalai.

A közösségi média sikere azonban csak viszonylagos. A honlappal rendelkező civil-szervezeteknek csak 50%-a van jelen a Facebookon.

Online marketing gyerekcipőben

Az azonban egyértelmű, hogy az online marketing lehetőségeit még alig használja ki a civil szféra. Videótartalmat, csak húsz százalékuk tölt fel az oldalára, hírlevelet kevesebb, mint 10%-uk használ. A tartalomfejlesztés gyerekcipőben jár, a szervezetről közölt hírek mennyiség nagyon csekély, minősége pedig alacsony színvonalú.

Tudatos kereső optimalizációra, linképítésre utaló nyomokat pedig szinte nem is lehet fellelni a non-profit szektor weboldalain.

És a lehetőségek

A tavalyi évben az adózóknak alig több mint fele ajánlotta fel adójának 1%-át valamely célból, így a felosztható pénzekből több mint tízmilliárd forint az államnál maradt. A civil szervezeteknek tehát még óriási lehetőségeik vannak a felajánlások megszerzésében, amelynek egyik legfontosabb eleme lehetne a szervezetek láthatóságának és kommunikációjának javítása. A gyorsfelmérés eredményei alapján azonban a non-profit szektor alig fordít figyelmet az internetes jelenlétre, és az online-marketing eszköztárából pedig még a legsikeresebb szervezetek is keveset használnak. Ma a hazai lakosság mintegy kétharmada használja az internetet rendszeresen, a Facebook felhasználók száma meghaladta a 4,4 millió főt. Az online-marketing professzionális felhasználása jelentős kitörési pont lehetne a non-profit szféra számára.

forrás: www.nonprofit.hu


Indul a hatodik Civil Licit

2013-ban ismét megrendezzük a Civil Licitet! A rendezvény célja, hogy a civil szervezetek uniós projektek keretében megszerzett és felhalmozott jó gyakorlatai a vállalatok, for-profit szervezetek működésébe is beépüljenek. Célunk, hogy a két szektor között partnerség, hosszú távú együttműködés alakuljon ki.

A Civil Licit egy fenntarthatósági aukció, ahol a pályázaton nyertes civil szervezetek kínálhatják árverésre a társadalmi és környezeti fenntarthatóság megteremtéséhez hozzájáruló szolgáltatásaikat, melyek segíthetik a vállalatok produktív sokszínűségének fejlesztését.

A Civil Licitet a tervek szerint 2013. november 12-én rendezzük meg, ahol a felkínált szolgáltatásokra kis, közepes és nagy vállalatok licitálnak.

További információ a pályázati kiírásban szereplő információs napok egyikén, az Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címen, illetve a 06 1 240 38 03-as telefonszámon szerezhető.

Pályázzon Ön is és legyen több vállalati partnere!

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség





 

 
< Előző   Következő >
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.


spacer.png, 0 kB