spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Kezdőlap arrow E-Napraforgó 2012. december arrow Állampolgári Részvétel Hete 2012.
Állampolgári Részvétel Hete 2012.
2012. december 10.

Az Állampolgári Részvétel Hete egy kampányhét, a közép-kelet európai szervezetek és hálózataik együttes és hangsúlyos megnyilatkozása annak érdekében, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és civil társadalomban. AZ ÁRH nem projekt, vagy néhány szervezet közös rendezvénye, hanem tartalmát, szervezését és megvalósítását tekintve is mozgalmi törekvés. Legfontosabb célja, hogy minél szélesebb nyilvánosságot teremtsen az állampolgári cselekvések lehetőségének, általában a civil részvételnek, egyúttal az erre a hétre koncentrálódó események súlyukkal felkeltsék a média figyelmét az eseménysorozatra, általában a közösségi részvételre, hogy megszólítsák, felelősségvállalásra buzdítsák a politikusokat helyi, országos és nemzetközi szinten.   (Varga Máté-Vercseg Ilona: Magyar közösségfejlesztők európai porondon – SZÍN-Közösségi Művelődés 2012. október 17/5)

 Az ÁRH keretében nyolcadik alkalommal végeztek közösségfejlesztő szervezetek 2012 szeptemberében szúrópróbaszerű felmérést a közbizalom hazai állapotáról. Az állampolgári aktivitást szolgáló nemzetközi rendezvénysorozat – melynek magyarországi összefogója a Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete - a civil-közösségi részvétel dinamizálására, a főként helyi szintű kezdeményezés – aktivitás demonstratív támogatására szerveződik.

 A feltárást – annak kérdőíves lekérdezését - az ország szinte valamennyi megyéjében közösségi aktivisták végezték, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények nem reprezentatív adatfelvételre épülnek. Az országos felmérés összegzése még nem készült el, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete által koordinált megyei feltáró munka rövid értékelését az alábbiakban közöljük.

Békés megye 15 településen 338 kitöltött kérdőív készült el. A megkérdezettek 36 %-a férfi, 64 %-a nő. A kérdőívet kitöltők 40 %- a a 36-55 év közötti korosztályból került ki, 18 %-a pedig 55 éven felüli volt. A megkérdezettek 35 %-a felsőfokú, 26 %-a középiskolai végzettséggel rendelkezik.

A lekérdezés helyszíne zömében téren - utcán, véletlenül kiválasztott közösségi színtéren zajlott (132 fő), valamint iskolákban (125 fő) és az ÁRH-hoz kapcsolódó rendezvényeken (68 fő).

Az érintett települések és a feltáró munkát segítő civil szervezetek, intézmények:

- Mezőkovácsháza: Városi Könyvtár

- Pusztaföldvár: Pusztaföldvárért Kiemelten Kh. Egyesület

- Csanádapáca: Dohánylevél Hagyományőrző és Hagyományteremtő Egyesület

- Békéscsaba: Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete; Csabagyöngye Kulturális Központ

- Szabadkígyós: Integrált Közösségi Szolgáltató Tér

- Dombiratos: Mezőkovácsházi Városi Könyvtár

- Kisdombegyház: Mezőkovácsházi Városi Könyvtár

- Magyardombegyház: Mezőkovácsházi Városi Könyvtár

- Almáskamarás: Mezőkovácsházi Városi Könyvtár

- Pusztaottlaka: Mezőkovácsházi Városi Könyvtár

- Kamut: Kamuti Gyermekekért Alapítvány

- Kétegyháza: BM-i Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület

- Kaszaper: Integrált Közösségi Szolgáltató Tér

- Végegyháza: Barangoló Közhasznú Egyesület

- Békés: Békési Civil Szervezetek Háza

Az alapkérdésben a szervezők arról érdeklődtek a kérdőíveket kitöltőktől, hogy mennyire bíznak meg a rendőrségben, az igazságszolgáltatásban, a politikusokban, a parlamentben, az önkormányzatokban, a civil-nonprofit szervezetekben és az egyházakban.

3 jellegzetes sávra tagolódik a bizalmi indexben szereplő intézmények, szervezetek köre.

Az élbolyban, tehát a bizalmi index élén a civil-nonprofit szervezetek találhatók (39 %), ezt követi a rendőrség (36 %) és az igazságszolgáltatás (33 %), majd az önkormányzatiság. A legkevésbé biznak a megkérdezettek a parlamentben és a politikusokban.

Mit gondol, tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre?

1. Határozottan úgy gondolom

10 %

2. Valamennyire úgy gondolom

27 %

3. Nem nagyon 25 %

4. Egyáltalán nem 25 %

5. Nem tudok erre válaszolni

10 %

Közösségfejlesztési szempontból kiemelten fontos a lokalitás, a helybeliség, s ezen a szinten a közjóért való lehetséges felelősségvállalás, a részvétel szándéka milyen mértékben jellemzi a megkérdezetteket. Fontos kérdésnek tekintettük a helyi beágyazottságot, a lakóhellyel kapcsolatos kötődés, az aktív részvétel esélyének megítélését. A táblázatból kitűnik, hogy a megkérdezettek többsége – 27 %-a – úgy gondolja, hogy valamennyire befolyást tud gyakorolni a lakóhelyét érintő döntésekre. Ugyanakkor az is látható, hogy nagyon kevéssel - csak 2 %-al – kevesebben (25-25 %) gondolják úgy, hogy nem nagyon vagy egyáltalán nem tudják befolyásolni a helybeli döntéseket.

Tett-e ilyen lépéseket az utóbbi 12 hónapban? (több válasz is lehetséges volt)

Felkeresett egy helyi önkormányzati képviselőt 14%

Felkeresett egy országgyűlési képviselőt 8 % 

Rendszeresen figyelemmel kísérte a helyi önkormányzat valamelyik tájékoztató csatornáját (honlap, helyi újság, helyi televízió, helyi rádió)  27 %

Részt vett nyilvános gyűlésen vagy találkozón 16 % 

Részt vett valamilyen tüntetésen vagy tiltakozó megmozduláson 5%

Petíciót írt alá 10 %

Részt vett legalább 1 internetes akcióban  7%; több akcióban vett részt  4%

Az akció típusát (többet is lehet) kérjük, jelölje:

E-mailt írt hivatalnak/képviselőnek 32 fő

Internetes petíciót írt alá 39  fő

Megosztott akcióra felhívó cikket, videót, anyagot (iwiw-en, Facebookon, levelezőlistán, blogon) 89 fő

Közérdekű adatot igényelt az interneten keresztül (letöltöttem)  41 fő

A társadalmi részvétel lehetséges tartalmáról érdeklődtek a kutatást irányítók a következő kérdéskörnél.  A fenti adatokból kitűnik, hogy a legnagyobb mennyiségben a helyi média jelenti azt a tájékozódási lehetőséget, amelyet a kutatásban részt vevők igénybe vettek, ezt követi a nyilvános gyűlésen vagy találkozón való megjelenés, valamint a helyi önkormányzati képviselő felkeresése. A lakóhelyet érintő akciókban történő bekapcsolódásra a leggyakrabban az internet adta lehetőségeket – iwiw; facebook; levelező lista – vették igénybe a megkérdezettek.

Mi segíthetné elő, hogy részt vegyen közösségi kezdeményezésben, tevékenységben? (több válasz is lehetséges volt)

Ha valaki megkérne, hogy vegyek részt 20%

Ha barát, vagy családtag is részt venne velem 16 %

Ha valaki, akinek már van tapasztalata, elindítana 11%

Ha több információt kapnék a lehetőségekről 17 %

Ha itthonról is megtehetném 12%

Ha tudnám, hogy javára válik a pályámnak, javítja a munkalehetőségeimet 14 %

Más, éspedig: 2 %

- nemes cél

- érdekes, figyelemfelkeltő kezdeményezésről lenne szó

- amennyiben látnám értelmét

- lenne adekvátnak tűnő kezdeményezés

- ha a céljával egyetértek

- javára válik a lakónegyednek, embereknek

- rendszeresen részt veszek, folyamatosan benne vagyok és csinálom online

- részt veszek tevékenységekben, eseményekben, de nem politikai síkon, hanem kulturális vonatkozásban

Most nem tudok válaszolni 5%

A százalékos arányt tekintve látható, hogy a jól előkészített és megszervezett közösségi ügyekbe a megkérdezettek szívesen bekapcsolódnának, abban részt vennének. Elsőként a megszólítást jelölték „Ha valaki megkérne, hogy vegyek részt” – 20 %, de növelné az aktivitást, ha több információt kapnának a megkérdezettek a lehetőségekről (17 %) vagy ha barát, illetve családtag is részt venne velük a közös akciókban (16 %).

A kutatás eredményeit összegezve megállapítható, hogy a bizalmi index élén a civil-nonprofit szervezetek találhatók, amelyből többek között az a következtetés is levonható, hogy növekedett a civil szektor súlya, szerepe Békés megyében. Ettől függetlenül az állampolgárok még kevésbé mernek kezdeményezni a lakóhelyüket érintő ügyekben, viszont tájékozódnak, amelynek legfontosabb helyszíne a helyi média. A lakóhelyet érintő akciókban történő bekapcsolódásra a leggyakrabban az internet adta lehetőségeket veszik igénybe.  Többnyire egy nemes cél megvalósítása érdekében a megkérdezettek 20-25 %-a hajlandó lenne megmozdulni, de csak akkor, ha valaki invitálná őket és részletes tájékoztatást kapnának az akció tartalmáról. Még inspirálóbb lenne számukra, ha barát vagy családtag is kapcsolódna a kezdeményezéshez.

Az állampolgári kezdeményezések növeléséhez, ahhoz, hogy a lakóhelyükön az emberek bátrabban merjenek kezdeményezni, szükséges a közösségi kompetenciák fejlesztése.

A közösségi kompetencia a globális világtársadalomba tagolódó nemzeti, illetve helyi társadalom tagjának képessége arra, hogy közösségi, illetve egyéni érdekeit, értékeit felismerje, megfogalmazza és képviselje. A formális és nemformális keretek között működő közösségek, szervezetek kialakításának és működtetésének kompetenciája, mely magában foglalja az egyén és a közösség képességét, hogy személyekkel, közösségekkel együttműködést alakítson ki, azokkal együttműködve teremtsen új értéket mind az egyén, mind a közösség és a társadalom dimenziójában.

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006.december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

A fenti kompetenciák fejlesztésében jelentős szerepe van és lesz a jövőben is a különböző civil szervezeteknek, kulturális-és oktatási intézményeknek.

Pocsajiné Fábián Magdolna

Pál Miklósné

 
< Előző   Következő >
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.


spacer.png, 0 kB