spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Kezdőlap arrow Friss hírek
Friss hírek
Van egy hibás chip az agyunkban
2016. május 02.

A Közösségfejlesztők Egyesülete az elmúlt két évben összesen 17 kelet-magyarországi településen folytatott fejlesztő tevékenységet. Azokról a csoportokról, csoportszervezetekről, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, cikksorozat született, újságírói szemmel, Bihari Dániel tollából. Ez az írás a cikksorozat ötödik darabja. Nagybánhegyesen szinte szó szerint minden utcára jut vagy két civil szervezet, jó magyar szokás szerint a féltékenység, széthúzás tehát elvileg kódolva. Ám a falu civiljei cáfolják a „törvényt”, ők összefogva olyat alkottak, ami ha általános lenne, Magyarországot a poklok kapui sem... A török dúlás után a bánhegyesi puszta évszázadokig lakatlan volt, amíg a XVIII. század közepén állattartással foglalkozó szlovák népességet telepítettek ide; 1908-ig Tótbánhegyes volt a település neve. A térképen ma már Nagybánhegyesként találjuk Békés megye déli részén. „Mintha vonalzóval tervezték volna a falut: négy utca és rá merőlegesen másik négy, ezek vagyunk mi” - mondja viccesen házigazdám, Pepó Jánosné Jola. Jola a szomszédos Csanádapácán igazgatja a Szociális Szolgáltató Központot, otthon pedig a Szlovák Hagyományőrző Egyesület vezetője, és a sokszínű helyi civil élet egyik motorja. Végigkalauzol a településen, a fürdőtől az országban egyedülálló vasútállomásig, amely több mint száz éves, de vonat soha nem járt itt, még sínek sem voltak. Szép, izgalmas hely, de nem városnézőbe jöttem Nagybánhegyesre, hanem bemutatni a pezsgő civil életet, azt, hogyan teszik teljessé, boldogabbá a mindennapokat alulról jövő, helyi kezdeményezésekkel. A továbbiak megértéséhez viszont mindenképp szót kell ejteni - Nagybánhegyes történetének mementójaként - az impozáns, több száz fő befogadására Nagybanhegyes 5 templom alkalmas 120 éves evangélikus templomról, bár a maroknyira zsugorodott gyülekezetnek a szomszédos imaház is elég. Nem az istenhit tűnt el, hanem az emberek. Az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere során a helyi evangélikus szlovákok több, mint 80 százaléka áttelepült Csehszlovákiába, helyükre felvidéki, református és katolikus magyarokat telepítettek. Akaratuk ellenére, de erről még lesz szó. 

Minden lélekben dől el

A református imaházba megyek, itt vár az ezer lelkes falu tucatnyi egyesületének képviselői közül az, aki el tudott jönni. „Én már nagyon sokat beszéltem, ti jöttök!” – muta be engem Jola az ajtóban mosolygó Molnárné Iván Évának. Éva a Nagycsaládos Egyesület elnöke, a református egyházközösség gondnoka, képviselőtestületi tag - mindezt munka és három gyerek mellett. Asztalhoz invitálnak, bemutatkozom még Fülöp Lászlóné Ibolyának, a Református Templomért Alapítvány kuratóriumi elnökének, valamint Kormányos Józsefné Ilonkának, aki a Mozgáskorlátozottak Egyesületének vezetője. Picit elképedek, hogy lehet egy ezer fős faluban annyi mozgáskorlátozott ember, hogy egyesületük is van? „A mezőgazdasági munka azzal jár, hogy egy bizonyos kor fölött már mindenki mozgáskorlátozottnak számít” - magyarázza Ilonka néni. Az egyesület akadálymentesít, gyógytornát szervez, gyógyászati segédeszközökhöz igyekszik juttatni a rászorulókat. „Nagy szerencse, hogy itt a termálfürdő is, ahol hetente rendszeresen megjelenik 10-15 fő, de voltunk már 18-an is” - teszi hozzá. Öregszik a település, a fiatalok sorra mennek el munkalehetőség után. Ők már nem akarnak a földdel foglalkozni, rossz a közlekedés, az ingázás macerás, sokszor megoldhatatlan - sorolják az asszonyok, de hozzáteszik: az utóbbi időben néhány elszármazott fiatal értelmiségi hazaköltözött, hátha ők szép lassan visszaszívják a többieket is! „Visszahúzza őket a szívük, a nehézségek ellenére is jól érzik, jól érezzük magunkat Bánhegyesen” - mondja Ibolya. „Minden lélekben dől el, rajtunk múlik, hogy minőségi időt töltsünk el itt” - teszi hozzá Éva. 

„Most már biztosan itt vesztünk”

A szlovák hagyományőrzés több évtizedes múltra tekint vissza, de az utóbbi időben egyre aktívabban kutatják a Felvidékről '47-ben idekényszerített magyarok múltját is. A többség szülei, nagyszülei így érkeztek Nagybánhegyesre, négy beszélgetőpartnerünkből három hölgy felvidékiek leszármazottja. Sőt, Ilonka néni már élt, hat hónapos volt, amikor családját néhány bőröndnyi csomaggal vagonokba tuszkolták: „Mindent bepakolhattak a vagonokba, »csak« a ház, a szülőföld, az emlékek, a temetőben a halottaink maradtak ott”. 

Történelmünk egyik legsötétebb, és teljesen kibeszéletlen fejezete ez, dől is a panasz. Az emberek nincstelenül, sokkal rosszabb helyzetbe kerültek: városból szinte tanyasias környezetbe. Sokan mentek is tovább. Volt, aki sokáig ki sem pakolt a magukkal hozott ládából, majd a harmadik évben mondta ki először az egyik idősebb ember: „Na, mi most már biztosan itt vesztünk”. Ötven évnyi félelem, hallgatás után nehéz volt az emlékezés. 1997-ben, az 50. évfordulón volt az első megemlékezés a szlovákiai Farkasdon, ahonnan Nagybanhegyes 7 tajhazkitelepítették a szüleiket, 2008-ban pedig emléktáblát avattak a polgármesteri hivatal bejáratánál. Ugyanebben az évben kezdődött meg az információgyűjtés is. Ibolya másoddiplomájához másfél évig gyűjtötte az itt élők visszaemlékezéseit, száz családot keresett meg kérdőíveivel. Szlovákok és magyarok között viszont nincs és nem is volt ellentét, a politika nemzetiségre való tekintet nélkül taposott át rajtuk. Sok a vegyes házasság, a két népcsoport kölcsönösen segíti, tiszteli egymást. „Mindegy, milyen egyesületben vagyunk, ki volt a századik ősünk, a lényeg, hogy együtt tegyünk valamit” - egyenesíti ki a szálakat Évi. 

„Elkezdtünk egymásra hangolódni”

Az „együtt tegyünk valamit” pedig a tucatnyi egyesület falujában azt jelenti, hogy létrehoztak egy civil kerekasztalt. Egyelőre kilenc szervezet csatlakozott, az itteni egyeztetések összefogják a civileket, és biztosítják, hogy ne egymás ellenében, hanem erőiket összeadva dolgozzanak. A 2016-os eseménynaptáruk még az Excelt is megbolondítja, képtelenség lenne sorolni. Legyen elég annyi, hogy nincs hónap, ahol kevesebb, mint tíz rendezvényt szerveznének, de van olyan, ahol húsznál többet számoltunk. És még bármi beeshet... A legfontosabb, hogy 2008 óta minden május elsején megrendezik a Civil Majálist. Ilyenkor összejön a falu apraja-nagyja, az egyesületek, cégek, vállalkozók, alapítványok, a település vezetése. „Nagyon jó ezt csinálni, jó itt lenni. A Civil Majális óta érezzük, hogy elkezdtünk egymásra hangolódni” - mondja Évi. Jola közben egy jókora táblát mutat, ami a fórumban részt vevő szervezeteket sorolja. Minden évben más szervezet rendezi a majálist, amely egyben a civil kerekasztal szószólója, „vezetője” is abban az évben. Nincs semmi kőbe vésve, év elején összeállítják az eseménynaptárt, majd „mindenki éli az életét”. De ha valakinek bejön egy soron kívüli pályázat, rögtön mind összeülnek, hogy segítsék a nyertest. A majálisra a szervező mellett mindenki más is vállal valamit, Nagybanhegyes 4 kerekasztalamivel színesíti a rendezvényt, és ilyenkor jótékonysági gyűjtést szerveznek. A gasztronómiai hagyományok továbbéltetése jegyében főzőversenyt is hirdetnek - az ételnek nincs ára, hanem az adománygyűjtőbe várják a felajánlásokat. „Eddig még sikerült bensőséges, falusi, nem rongyrázós civil majálisokat csinálnunk” - emeli ki Jola. Nagybánhegyesen tényleg mély gyökerei vannak a polgárok önszerveződésének, a felsorolt egyesületek között alig találni tíz évnél fiatalabbat. „A sportegyesület a legidősebb, 1924-ben alapították” - mutat a táblára Ibolya, és mintha így lett volna megrendezve: nyílik az ajtó, Gulyás Judit, a Nagybánhegyesi Rákóczi Sportegyesület vezetőségi tagja nyit be. „Elnézést, nem tudtam szabadulni a munkából” - szabadkozik.

A szív hazahúz

Judit egyike azon fiataloknak, akiket hazahúzott a szíve. „Nem is akartam én soha Budapesten maradni, gyökértelennek éreztem ott magam” - mondja. Nyolc évig élt a fővárosban, hétvégenként azért akkor is hazalátogatott, egy gyerekkori barátságból pedig szerelem, házasság lett. A sportélet működtetésén kívül jógaórákat tart, és sokat segít Ilonkáéknak a gyógytornában. Visszatérve a civil fórumhoz, idén a Mozgáskorlátozottak Egyesülete a soros, ők vezetik a Civil Kerekasztalt, és rájuk vár a majális megszervezése is. A fórum ugyan hivatalosan évente egyszer ül össze, de informálisan napi kapcsolatban vannak egymással. Tanácsokkal, és fizikailag is segítik egymást, ha kell, együtt szervezik a faluszintű rendezvényeket, mint a már sokat emlegetett majálist, a paprikafesztivált vagy az adventi készülődést. Az asszonyok hisznek benne, hogy minden probléma forrása a kommunikáció hiánya, a kibeszéletlenség. Ez ellen tesznek a kerekasztallal, miközben jól érzik magukat, barátságok köttetnek. „Itt ismertem meg Évit, aki egyébként a szomszédom” - jegyzi meg Judit. „Köszöntünk egymásnak, ha összefutottunk, de gyakorlatilag semmit nem tudtunk egymásról. Itt viszont barátok lettünk” - teszi hozzá Éva.

Érezhetően jobb legyen

És mit köszönhet Nagybánhegyes a civileknek? Megfogalmazhatják a problémáikat, közösen határozhatják meg a fejlesztendő célokat - a legfontosabb, hogy Nagybanhegyes 3 jatszoter„érezhetően jobb legyen a lakóknak”. Tevékenységük gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedi, szerveznek, szépítenek, építenek, hagyományt őriznek és kutatnak, tartják a kapcsolatot a határon túli magyarokkal, különös tekintettel a testvértelepülés Farkasd vezetőivel. Programjaikon jelen van a falu apraja, nagyja. Objektív megmérettetésként pedig a kerekasztal polgármesterjelöltje mindössze 21 szavazattal maradt alul, a hatfős képviselőtestületből pedig öt fő - köztük Judit is - a Civil Kerekasztal tagja. Csalódásként élték meg, hogy nem az ő jelöltjük lett a polgármester, mert a mostani településvezető egyelőre még inkább ellenfélként tekint az egyesületek szerveződésére. A civilek ebbe nem nyugszanak bele, folyamatosan egyeztetnek, építik a minél jobb viszonyt, és ahogy mondják, most talán el is indult valami. Mert a civil szféra nagyon is hasznos lehet a politika számára. Pályázatokhoz férnek hozzá, több évtizedes tapasztalatukkal még az önkormányzat pályázatait is segíthetik. Személyesen képesek megszólítani az embereket, ismerik problémáikat, vágyaikat, rendezvényeikkel pedig tényleg elérik, hogy jó legyen Nagybánhegyesen lakni. Munkájukhoz szinte elengedhetetlen a külső szem, egy olyan szakember, aki kívülről látja őket, tapasztalatával, tanácsaival, vagy sokszor pusztán kérdésfelvetéseivel segít. Joláék a Közösségfejlesztők Egyesületénél Szarvadi Antal személyében találták meg ezt a külső támaszt, akivel aktív az együttműködésük. „A szeretet, a lendület, a zsigeri tettvágy önmagában nem elég, hogy a közösség hosszú távon is működőképes legyen, ahhoz már szervezetfejlesztési módszerek, szakemberek kellenek” - magyarázza Jola.

Hibás chip

Megkérdeztem a hölgyeket arról is, miért csinálják? Miért ölnek időt, energiát, és sokszor nyilván saját pénzüket is a közösségépítésbe? „A közösségi rendezvényeken elmélyülnek az emberi kapcsolatok, sok embert megismertem, barátokat szereztem. Értük és magamért teszem, amit teszek” - mondja Évi. Ibolya munkamániásként jellemzi magát, aki nyugdíj előtt nem igazán volt közösségi szervező, mivel a munkahely, a család és a Bánhegyesre jellemző fóliás paprikatermesztés lekötötte minden idejét. „Van akinek az élete beszűkül a nyugdíjba vonuláskor, az enyém inkább kiteljesedett a több civil szervezetben ésa kerekasztalban végzett munkával és baráti kapcsolatokkal”

„Van egy hibás chip az agyunkban” - néz nevetve a többiekre Jola. Ilonkát a segítő szándék hajtja: „Senki nem áll az idős emberek mellett. Aki felkarolná, segítséget nyújtana, vagy csak egy jó szót, a törődést nyújtana feléjük”. Az összetartozás érzése, a tenni akarás mozgatja Juditot: „tenni valamit a közösségért, aminek haszna van, ami jobbá teszi az emberek életét, élménnyel látja el őket”. Évi is maximálisan egyetért. Jolát kérdezem utoljára, mert bár maga szerénykedik, a többiek szerint egyértelműen ő a „kovász a kenyérhez”, gyakran ő önt lelket a többiekbe. „Tudom, hogy bulldogmódszerrel vagyok képes megcsinálni dolgokat. Megyek, megyek, megyek, kérem a segítséget, kitaposom az utat a csapatomnak. Viszem az embereket, tanuljunk, csináljuk, képesek vagyunk rá” - mondja Jola, Évi pedig hozzáteszi: „ha becsukják előtte az ajtót, bemegy az ablakon, nem vacakol”. Érzi, hogy szükség van rá, ezért. „Nem szabad, hogy lehúzzanak, menni kell, csinálni kell az emberekért, a közösségért, magunkért. Nem másra várni” - fogalmaz.

Kell ennél jobb végszó?

forrás: „Van egy hibás chip az agyunkban”

 
 
Adó 1%
2016. február 11.

Kérjük, támogassa adója 1%-ával a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete tevékenységét!

Adószámunk: 18373112-1-04

Köszönjük!

 

 

 
Kiadvány készült a helyi civilekről
2016. február 01.

Vésztő. Együtt, egymásért! – A civil szervezetek szerepe a helyi társadalmi életben – ezzel a címmel jelent meg nemrégiben egy kötet a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával. A kiadványban több helyi egyesület is megjelent, a Marvel Team Testépítő Szabadidő SE-től kezdve a Vésztői Digitális Fotó Egyesületen át a településszépítőkig. A kötetet a Vésztői Településszépítők Egyesülete adta ki, s Arató Erzsébet a szervezet elnöke szerkesztette.

forrás: B. M. Hírlap, 2015.02.01.

 
Ingyen szén-monoxid-érzékelők a katasztrófavédelemtől
2016. február 01.

Február 1-jén a katasztrófavédelem a hivatalos Facebook-profilján játékot indít, amelyben összesen 200 darab, egyenként körülbelül 10 ezer forint értékű szén-monoxid-érzékelőt lehet nyerni. A profil itt érhető el.

forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=4072

 
Kellemes ünnepeket kívánnak a Közösségfejlesztők Békés megyei Egyesületének tagjai!
2015. december 17.

 
Települések és civilek kapcsolatai
2015. november 30.

Az önkormányzatok és a kulturális civil szervezetek együttműködési lehetőségei címmel rendezett konferenciát a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete a mezőberényi városháza dísztermében pénteken. Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének titkára elmondta, a megye több településén is hatékonyan, eredményesen működnek együtt az önkormányzatok és a civil szervezetek. A konferencia legfőbb célja pedig éppen az volt, hogy bemutassák ezeket a jó példákat, jó gyakorlatokat az érdeklődőknek, akik között a civil szféra tagjai mellett települési képviselőket is jelen voltak. A szakember fontosnak nevezte, hogy ne csak a civil szféra, hanem az önkormányzatok vezetői is megismerjék a már említett mintákat. A rendezvényen dr. Sebestény István, a Központi Statisztikai Hivatal nonprofit kutatója tekintette át az önkormányzati-civil együttműködés formáit. Ezt követően az együttműködések, partnerségek jó gyakorlatait, helyi sajátosságait mutatták be Csanádapácáról Oláh Kálmán polgármester és Víghné Békési Katalin, a Dohánylevél Hagyományőrző és Hagyományteremtő Egyesület elnöke; Vésztőről Molnár Sándor polgármester és Arató Erzsébet, a Vésztői Településszépítők Egyesülete elnöke. Mezőberényből Siklósi István polgármester és Borgula Györgyné, a Mezőberényi Szlovákok Szervezete elnöke tartott előadást.

forrás: B. M. Hírlap, 2015. november 30.

 
Új ifjúsági közösségi tér
2015. november 30.

Fiatalos. Az Új Nemzedék Kontaktpont Iroda azzal fordult a városhoz, hogy multifunkcionális közösségi tér kialakításához keresnek megfelelő ingatlant. Jelezték, az Andrássy út 38. szám alatt található épület Békéscsaba új ifjúsági közösségi terévé válhatna. A város rábólintott az elképzelésre és bár a bérleti díj az aktuális piaci áraktól elmarad, tekintettel az ifjúság érdekében végzett közfeladatok ellátására, támogatták az ötletet.

forrás: B. M. Hírlap, 2015. november 28.

 
MEGHÍVÓ
2015. november 19.

Az önkormányzatok és a kulturális civil szervezetek együttműködési lehetőségei
című konferenciára

A civil szervezetek fontos szerepet tudnak átvállalni az önkormányzati feladatok megoldásából, sokszínű szakmai ismereteikre, tudásukra, felhalmozott tapasztalataikra építve. A konferenciánk keretében segítséget kívánunk nyújtani a résztvevőknek azáltal is, hogy olyan jó gyakorlatokat mutatunk be Békés megyei településekről, ahol - a helyi lakosság érdekeit szolgáló, a feladatok megosztásával párosuló - magasabb szintű szakmai tevékenység valósul meg.

Szervező: Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete
Időpont: 2015. november 27. (péntek) 10.00 óra
Helyszín: Mezőberény Város Polgármesteri Hivatala – Kossuth Lajos tér 1.

PROGRAM

10.00 – 10.50
Az önkormányzati-civil együttműködés formái és változásai a tények tükrében.
Előadó: Dr. Sebestény István, Központi Statisztikai Hivatal, nonprofit kutató

Együttműködések, partnerségek a gyakorlatban

10.50 – 11.30 Vésztő
- Vésztő Város Önkormányzata – Molnár Sándor polgármester
- Vésztői Településszépítők Egyesülete – Arató Erzsébet elnök

11.30 – 11.45 Szünet

11.45 – 12.25 Csanádapáca
- Csanádapáca Község Önkormányzata – Oláh Kálmán polgármester
- Dohánylevél Hagyományőrző és Hagyományteremtő Egyesület –
Víghné Békési Katalin elnök

12.25 – 13.10 Mezőberény
- Mezőberény Város Önkormányzata – Siklósi István polgármester
- Mezőberényi Szlovákok Szervezete – Borgula Györgyné elnök

A konferencián való megjelenés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát november 20-ig szíveskedjenek jelezni a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges e-mail címre.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

 
 
Naptár készül a helyi amatőrök fotóiból
2015. november 18.

Dévaványa. Idén is pályázatot hirdetnek a 2016. évi dévaványai naptár elkészítéséhez. Valánszki Róbert polgármester elmondta, a jó kezdeményezést folytatni kívánják. Várják amatőr dévaványai fotósok felvételeit, melyek visszaadják a város helyi építészeti és természeti értékeit. Nagyfelbontású fényképeket és festményeket, sőt rajzokat is küldhetnek a pályázók. A legjobbakból összeállított 2016-os naptár december elejétől már akár ajándékként a karácsonyfák alá is kerülhet.

forrás: B. M. Hírlap 2015. november 18.

 
Új helyszínen teltek meg a kosarak a vásárban
2015. november 16.

Orosháza. Az Oros-Kosár vasárnap új helyszínen várta a helyi termékek előállítóit, a kézműveseket. A művelődési ház megtelt látogatókkal, akadtak, akik karácsonyi ötletszerzésnek szánták ezt a hét végi napot. Az árusok garantált minőségű portékáikat kínálták. A termékpaletta díszes textíliák, illatos fűszerek és szappanok, tészták, mézek, ékszerek, könyvkötészeti szépségek között lehetett válogatni. Kóstolót is tartottak, a kisebbeket pedig kézműveskedéssel várták a szervezők. Kiss László a Jövő Építők TDM Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, az Oros-Kosár népszerűsége töretlen. Ennek ellenére már az újítás is tervben van: újragondolták az Oros-Kosár jövőjét. Úgy tervezzük, 2016 januárjától kihasználjuk a szombati , nagypiaci alkalmakat. Minden hónap második szombatján az Árpád-kertben állíthatják fel sátraikat, asztalaikat a kézművesek, a termelők. Szeretnénk ezzel még gazdagabb kínálati lehetőséget biztosítani a hét végi bevásárláshoz.

forrás: B. M. Hírlap, 2015. november 16.

 
Erősítenék a sajtó és a bíróságok közti kommunikációt
2015. november 12.

Sajtóbeszélgetésen egyeztetett a különböző médiumok képviselőivel dr. Bagdi Árpád Gyula, a Gyulai Törvényszék elnöke és dr. Marton Erika sajtótitkár szerdán délelőtt. Bevezetőjében dr. Bagdi Árpád Gyula elmondta, fontos céljuk, hogy a sajtó képviselői és a Gyulai Törvényszék közötti kapcsolatot erősítsék, illetve, hogy egymás munkájának kölcsönös segítése érdekében megfelelő fórumot teremtsenek a bírósági kommunikációval kapcsolatban. A törvényszék elnöke kiemelte, a következő év március 15-ig a gazdálkodó és a civil szervezeteknek maradéktalanul eleget kell tenniük az új Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek.— A szervezetek megszólításában számítunk a sajtó segítségére — hangsúlyozta. Mint megtudtuk, civil napot tartanak december 10-én, 9 órától, hogy így segítsék a szervezeteket, illetve hétfőnként civil konzultációs napot rendeznek. A szerdai megbeszélésén több kérdésről is szó esett, és néhány apróbb javaslat is elhangzott, ami tovább erősítheti az igazságszolgáltatás és a sajtó kapcsolatát.

forrás: B. M. Hírlap, 2015. november 12.

 
Szelektív gyűjtés az ökojátszóházban
2015. november 12.

Orosháza. Szemléletformáló előadásra várták a hét végén az érdeklődőket Orosházán, hogy a jövőre bevezetendő szelektív hulladékgyűjtés praktumait, megosszák az érdeklődő lakossággal. A gyerekek játékos felvilágosítását szolgálta a szombati ökojátszóház a művelődési központban. A kreatív foglalkozáson a fiatalok a PET- palackok újrahasznosítására kaptak ötletet. Játékot barkácsolhattak gesztenye, palack, madzag felhasználásával. Gyakorolták a technikát a papír újrafeldolgozásához. A gyerekek fantáziája szárnyalt, mindenki valamii egyedit tudott készíteni az újrahasznosítható eszközökből. Ötleteket kaptak karácsonyi ajándékok készítéséhez is.

forrás: B. M. Hírlap, 2015. november 10.

 

 
Halloween Futás, immár harmadszor
2015. november 02.

Harmadik alkalommal rendezte meg a napjainkra hagyományosnak számító Halloween Futást az Összefogás a Sérült Gyermekekért Közhasznú Egyesület szombaton este Gyulán. A szervezők korosztálytól függetlenül vártak mindenkit, aki részese szeretett volna lenni egy testmozgással egybekötött jótékonysági rendezvénynek, hiszen nem titok, hogy a program minden évben elsősorban karitatív célokat szolgál. Felföldi Sándor, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, a futás bevételéből idén Turbucz Bence gyógykezelését segítik. A kisfiú már egy szemműtéten átesett Belgrádban, de még egy újabb beavatkozásra is szükség lesz ahhoz, hogy látásával hosszabb távon se legyenek problémák. A műtéthez és az utazáshoz szükséges költségeket a család önerőből nem tudja előteremteni, így akik szombaton is futófelszerelést öltöttek, azok a nemes célt is támogatták. A programok sora már délben elkezdődött, amikor arcfestéssel és tökfaragási lehetőséggel, Bábika játszóházzal várták a családokat. A gyerekek is futhattak, ezúttal a vártó körül, majd következett a legnagyobb attrakció, maga a Halloween Futás, amely a Gyulai Várfürdőből indult és érintette a fürdőváros patinás részeit, több helyen fáklyákkal kivilágított tereken kellett áthaladniuk a versenyzőknek, akik elé így többször is olyan látvány tárult, ami nagyon ritkán látható. A várba is befutott a több mint kétszáz indulót számláló mezőny, a cél pedig ugyancsak a fürdőben volt. Összesen öt kilométert kellett megtenni. A rendezvényt Halloween Party zárta a Gyulai Várfürdő családi élményfürdőjében, az AquaPalotában, ahol a zenét Ravasz Attila szolgáltatta. Az Összefogás a Sérült Gyermekekért Közhasznú Egyesület már hosszú évek óta segíti a sérült gyermekeket és fiatalokat. Az elmúlt egy év eseményei között tallózva érdemes felidézni, hogy a tavalyi Halloween Futás bevételéből Bíró Bernadett részvételét segítették a Los Angeles-i speciális olimpiai játékokon, ahol Nusó kiválóan helyt állt, bronzérmet szerzett. A szervezet és a Pándy Kálmán kórház összefogásával egy úgynevezett Tecotherm Neo készülékkel gyarapodott az egészségügyi intézmény gyermekosztálya, amely az oxigénhiánnyal világra jött újszülöttek kezelésében kulcsfontosságú. Az egyesület segítette Babinszki Vera külföldi tanulmányait, Balogh Melindának hallókészülék-vásárlásához nyújtott támogatást, s komoly mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy Harmati Imre műkezet kaphasson.

forrás: www.beol.hu

 
Ízelítő értékeinkből
2015. november 02.

Békéscsaba. A nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája Értékeink címmel írt ki amatőr képzőművészeti pályázatot. Az alkotásokból tegnap nyílt kiállítás a Békés Megyei Könyvtár földszintjén. Igazi remekművek érkeztek be, ezekből hetet külön is díjazott a zsűri. A díjazottak: Deli Zoltánné Szabó Éva, Fábián Julianna, Fülöp Antal, Horváth János, Horváth Zoltán, Kőszegi Ádámné és Szarka Sándorné. A tegnapi megnyitón a vendégeket Kocsis Klára, az intézet megyei irodavezetője köszöntötte, a kiállítást – mely november 30-áig látogatható – Novák Attila képzőművész, vizuálpedagógus nyitotta meg.

forrás: B. M. Hírlap 2015. október 31.


 
Roma gyerekek közösségépítése
2015. oktĂłber 19.

Orosháza. Játékos közösségépítés részesei voltak a rákóczitelepi, a szentetornyai roma és hátrányos helyzetű gyerekek a csemetenevelde tagjai a hittanosok. Feldolgoztak cigány mesét, beszélgettek a Bibliáról, a roma irodalomról, a roma szokásokról és hagyományokról. A Rajkiné Hichsi Mária Vezette foglalkozást civilek, gyermekkönyvtárosok segítették.

Forrás: B. M. Hírlap 2015. október 19.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 16 - 30 / 772
Legyen Önnek is honlapja! Készítette, szerkesztette, tárhely: CSABAPROG Kft.


spacer.png, 0 kB